Az ellenzék és a választási rendszer

1027 Budapest, Margit körút 48., I. emelet
Vendégek
  • Hadházy Ákos LMP, társelnök
  • Molnár Zsolt MSZP, képviselő
  • Staudt Gábor Jobbik, frakcióvezető-helyettes
Házigazda
  • Haraszti Miklós EBESZ, választási misszióvezető

Ami a népszavazás után következik

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke kezdeményezésére az Országgyűlés ellenzéki frakciói egyeztetéseket kezdenek a választási törvény megváltoztatása érdekében. A választási játékszabályok ügyében egybevágnak az együttműködésre mindeddig képtelennek mutatkozó ellenzéki pártok (és ami fontosabb: a választók!) érdekei. Egyértelmű volt az egyetértés már a törvény 2011-es parlamenti vitájában is, amikor az MSZP, a Jobbik és az LMP egyaránt arányos választási rendszert követelt. Ennek ellenére 2014-ben, a kommunizmus óta először, egyetlen párt diktátumos törvénye szerint zajlottak a választások Magyarországon.

Mi változott az eltelt öt évben? Elszántak-e a pártok arra, hogy a tanulságok alapján közös megegyezésen alapuló választási törvényt kényszerítsenek ki már 2018 előtt? Van-e egyáltalán esély a választói akaratot súlyosan torzító mai választási rendszerben az új kétharmad és a rákövetkező még súlyosabb önkényuralom elkerülésére? Folytatódhat-e mindenki harca mindenki ellen, hogy aztán következzen újabb négy év töltelék-lét az újabb Fidesz-parlamentben?

Húsz évvel ezelőtt, 1996 júniusában beszélgettem utoljára Orbán Viktorral, és a szó javarészt Esterházy Péterről folyt. Orbán akarta így.

Másfél órát sétáltunk a holland tengerparton, Noordwijkban, ahol a Liberális Internacionálé tartotta évi kongresszusát. Orbán az Internacionálé egyik megbecsült alelnöke volt, és ő vezette az ülést a médiaszabadságról, ahol nekem ex-politikusként beszélnem kellett. Nem először láttam Orbánt testületi munkában, de most angolul és nemzetközileg kellett meggyőződnöm róla, milyen rátermetten tud ülést vezetni: összefoglalni, súlyozni, bekebelezni, kizárni, átlózni és célhoz érni.

(eredeti megjelenés: ÉS, 2016. augusztus 19.)

50 éves a Dinnyési-fertő védett területe

Ismeretterjesztő séta: Velencei-tó

  • 2016. augusztus 6. (szombat)

A Dinnyési-fertő nem is olyan régen még a Velencei-tó szerves része volt, ma is jóformán csak a balatoni vasútvonal és az országút választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő- és táplálkozó helyet.

Budai-hegység: Gercse

Pesthidegúti kerülő

  • 2016. július 10-én (vasárnap) gyalogtúra.
  • Táv kb. 11,5 km, szintemelkedés ≈315 m.
  • Solymár → Alsó-Jegenye-völgy → Kálvária-hegy → Szarvas-hegy → Csúcs-hegy → Virágos-nyereg → Újlaki-hegy → Határnyereg → Vadaskert → Hűvösvölgy

Vértes, Fáni-völgy

  • 2016. június 26-án (vasárnap) gyalogtúra.

  • Táv kb. 15,5 km, szintemelkedés ≈280 m.

  • Vérteskozma → Boglári-→ Fáni-völgy → Kerek-lapos → Annafalvi → Kis-Tábor-hegy → Meszes-völgy → Vérteskozma

A német telepesek által benépesített Vérteskozmán mindig kedvezőtlenek voltak az életkörülmények. 1946 után gyakorlatilag kihalt. A helyreállításokat követően még jelenlegi formájában is őrzi az egykori telepesek építési hagyományait. Ma skanzenszerű üdülőfalu.